A jövő szakmáira épít a Telenor

  • A Macro-Talent 2015-2017 kutatást bemutató eseményen a jövő szakembereiről beszélgettek a szakértők, köztük a Telenor képviselője.
  • A részvevők megállapították, hogy a vezető magyarországi vállalatoknak a globális munkaerőpiacon is versenyképesnek kell lenniük.
  • A Telenor olyan összetett feladatokat és munkakörülményeket kínál, amelyek itthon tartják a szakértőket.
  • Fontos a hosszú távú tervezés: a Telenor tudja, hogy ma még nem is létező szakmákra lesz a legnagyobb az igény néhány éven belül. 

„A hosszú távú humán erőforrás tervezés egyik legizgalmasabb kihívása, különösen a telekommunikációs szektorban, hogy olyan tudással, szakmákkal kell terveznünk 5-10 éves távlatokban, amelyeket ma még nem is oktatnak, sokszor még nevük sincs. Jelenleg az egyik legkeresettebb szaktudás például a service design, amely pár éve még nem is létezett. Amikor ehhez hasonló, innovatív kollégákat keresünk, gyakorlatilag a nemzetközi munkaerőpiacon versenyzünk, hiszen ezeket a szakembereket külföldön is nagyon megbecsülik” – mondta el Németh Zoltán, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese a HVG HR Center megbízásából készült Macro-Talent 2015-2017 kutatás kerekasztal beszélgetésén.

A digitális technológia hihetetlenül gyorsan fejlődik, hiszen ma már a mobiltelefont is jóval több feladatra használjuk, mint néhány éve. A Telenor arra törekszik, hogy megtalálja és megtartsa azokat a tehetségeket, akik amellett, hogy értékteremtő tudással rendelkeznek, képesek az állandó megújulásra, innovációra, hogy versenyképesek maradhassanak. 

A HVG HR Center kutatása szerint a 100 főnél nagyobb hazai vállalatok különösen a gépész- és villamosmérnökök, valamint az egyéb műszaki szakemberek esetében számolnak munkaerőhiánnyal. A hiány legfőbb okaként a vállalatok 33%-a említette, hogy kevés a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezők száma. Ez a tényező a távközlési és információtechnológiai szolgáltatók körében még jelentősebb (64%). A tehetséges szakemberek megtartása tehát kiemelkedően fontos ebben az iparágban, ahol a technológia folyamatos változásával is számolni kell.

A kutatás IT-iparágra vonatkozó adatai szerint különösen a vezető pozícióban lévő szakemberek megtartása fontos. Ezt a vállalatok úgy igyekeznek elérni, hogy kiemelten támogatják a vezetők szakmai fejlődését. A szektor számára nélkülözhetetlen hiányszakmák esetében a külföldre való kivándorlás is valós veszély: a kutatás szerint a villamosmérnökök 20%-a, a gépészmérnökök 17%-a számolt be arról, hogy diploma után külföldön vállalt állást.

„A magyarországi Telenor Házban sok olyan kolléga dolgozik, akik külföldi állásajánlatokat is kaptak, mégis minket választottak. Nemzetközi hátterű vállalatként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kollégáinknak itthon is lehetőséget tudunk kínálni a nemzetközi tapasztalatszerzésre. Így globális projektekben vehetnek részt, anélkül, hogy fel kellene adniuk itthoni egzisztenciájukat, vagy el kellene hagyniuk családjukat, barátaikat. Emellett több módon is igyekszünk vonzó munkahelyet kínálni a tehetségeknek. Annak érdekében, hogy a jövő szakmáira felkészítsük őket, folyamatosan keressük a tudásszerzés, a fejlődés és a tudásmenedzsment új formáit. A legmodernebb okoseszközök, a futurisztikus irodaház és a rugalmas munkavégzés mellett pedig olyan légkört biztosítunk számukra, ahol a bizalom, a gondoskodás, az önállóság és a döntések szabadsága kiemelt szerepet kap” – tette hozzá Németh Zoltán.

A kutatásról

A Macro-Talent 2015-2017 kutatás a HVG HR Center megbízásából mérte fel az elkövetkező évek közép- és nagyvállalati diplomás munkaerő-szükségletének és a felsőoktatás szakemberkibocsátásának viszonyát. A GVI és az Aon Hewitt a reprezentatív országos kutatást közel 500 vállalat írásbeli megkérdezésével, közép- és felsővezetői interjúkkal, valamint a felsőoktatásra vonatkozó nyilvánosan elérhető adatbázisok és szakanyagok egybevetésével végezte. A kutatás létrejöttét a munkaerőpiac hosszútávú egyensúlyában érdekelt cégek, az Audi, a Bosch, a Nestlé és a Telenor támogatása tette lehetővé. A nagyszabású kutatás megvalósításával a szervezők a diplomás munkaerőkereslet és kínálat viszonyának feltárását, a strukturális problémák időbeni azonosítását és a legjobb vállalati tapasztalatok megosztását célozta.