Minden második magyar szerint férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon

Ösztöndíjprogramot hirdet egyetemista lányoknak a Yettel az Óbudai Egyetemmel 

A válaszadók több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy értelmi képességeikről – derült ki a Yettel friss, országos reprezentatív kutatásából. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a kitöltők több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon. A mobilszolgáltató a munkahelyi sztereotípiák kérdését vizsgálta nőnap alkalmából és egyben ösztöndíjprogramot hirdet az Óbudai Egyetemmel, melynek célja az IT és mérnöki területek vonzóbbá tétele a nők számára.

A nemzetközi nőnap apropójából egy országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Yettel, hogy milyen nemi sztereotípiákkal találkozhatnak a magyarok a munkavégzésük során. Az eredményekből kiderült, hogy a kitöltők több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív előítéletekkel a munkahelyükön.

A kérdőívet kitöltő nők azt jelezték, hogy rendszeresen találkoznak olyan negatív sztereotípiákkal, ami a külsejükre (36%), személyiségükre (33%) értelmi képességükre (36%) vagy szülői szerepükre (36%) vonatkozik. Nemtől függetlenül általánosságban elmondható, hogy főleg a fiatalabb korosztály (18-35 év) érzi úgy, hogy a nők rendszeresen találkoznak ilyen és ehhez hasonló előítéletekkel a munkahelyi környezetükben. 

Nőnap

Kettős mérce

Habár a kutatásból kiderül, hogy mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve közel felük (47%) gondolja ugyanezt az álláskeresés terén. A kitöltők több mint fele (nemtől függetlenül) legalább egyszer szembesült már azzal, hogy a nemük miatt elvárják tőlük bizonyos feladatok elvégzését. A női munkavállalók viszont láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön: 59% érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31%-nál jellemző ugyanez. Jelentősen több nő kapott megjegyzést a külsejére, a műszaki képességére, vagy éreztették azt vele, hogy a neme miatt nem érthet bizonyos dolgokhoz. Érdekesség, hogy a kitöltőknek csak 38%-a teszi szóvá, ha kollégáját éri negatív előítélet, ezzel szemben 60% reagálna akkor határozottan, ha barátját vagy családtagját érinti a diszkrimináció.  

A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét vagy hagyják szóhoz jutni. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44%), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41%). 

Ezt teheti a munkaadó

10-ből 6 munkavállaló úgy látja, hogy a jelenlegi munkahelye tehetne többet a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A kitöltők szerint ezt lehetne javítani többek közt azzal, ha a férfiak és a nők azonos fizetést kapnának, de az olyan intézkedések is fontosnak bizonyultak, mint például a férfi és női szülési szabadság biztosítása. Utóbbival kapcsolatban a férfiak közel fele vélekedett úgy, hogy a munkáltató ezzel tehet az egyenlőség megvalósulásáért. 

“A reprezentatív kutatással egyidőben megkérdeztük saját munkavállalóinkat is a téma kapcsán. Régóta úgy gondoljuk, hogy az egyenlőség kérdése egyformán fontos a nők és a férfiak szempontjából, és ezt kollégáink is visszaigazolták, sőt megerősítettek bennünket abban, hogy nálunk nagyon alacsony arányban találkoznak bármilyen fajta megkülönböztetéssel. Többek közt kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint ugyanolyan könnyű érvényesülni nőként, mint férfiként a cégnél, illetve több mint 80%-uk véli úgy, hogy sokat teszünk a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulásáért. Ilyen intézkedésünk például a 2021-ben bevezetett apasági távollét, amely a törvényben meghatározott szabadnapokon túl további húsz nap fizetett szabadságot biztosít az újdonsült édesapáknak, de említhetem a legújabb egyetemi kooperációnkat is, amely szintén ezt a szellemiséget erősíti” - mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A Yettel nőnap apropóján bejelentette, hogy az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdet, amelynek célja a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele a fiatal nők számára. Az ösztöndíj keretösszege egy évre összesen 5 millió forint, amelyet szemeszterenként 4 diák nyerheti el. A pályázók közül a Yettel és az egyetem által delegált szakmai zsűri választja ki a nyerteseket. Az ösztöndíj segítségével a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervük megvalósulásához járul hozzá a Yettel, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően szakmai konzultációt biztosít a diákoknak a vállalat szakembereivel. A programot az első évben pilot projektként indítják el, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek. A kiírás részletei hamarosan az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán jelennek meg. 

Az Ipsos Instant Research felületén készült kutatás 1 044 fő megkérdezésével zajlott 2024. február 9. és 14. között. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar lakosságra kor, nem, régió és településtípus szerint.