var gtmExponeaConfig = { target: 'https://api-erica.pannon.hu', token: '3aaa625a-71d2-11eb-a41d-0eef85269f59', new_experiments: 'sync', track: { google_analytics: false, visits: true, default_properties: { source: 'WEB', language: 'hu', logged_in: false} } }; if (false) { gtmExponeaConfig.push = { safari: { websitePushID: 'web.hu.yettel' }, } } !function(e,n,t,i,o,r){var a=4e3,c="xnpe_async_hide";function s(e){return e.reduce((function(e,n){return e[n]=function(){e._.push([n.toString(),arguments])},e}),{_:[]})}function m(e,n,t){var i=t.createElement(n);i.src=e;var o=t.getElementsByTagName(n)[0];return o.parentNode.insertBefore(i,o),i}r.target=r.target||"https://api.exponea.com",r.file_path=r.file_path||r.target+"/js/exponea.min.js",e[t]=s(["anonymize","initialize","identify","update","track","trackLink","trackEnhancedEcommerce","getHtml","showHtml","showBanner","showWebLayer","ping","getAbTest","loadDependency","getRecommendation","reloadWebLayers"]),e[t].notifications=s(["isAvailable","isSubscribed","subscribe","unsubscribe"]),e[t].snippetVersion="v2.1.0",function(e,n,t){e[n]["_"+t]={},e[n]["_"+t].nowFn=e[t]&&e[t].now?e[t].now.bind(e[t]):Date.now,e[n]["_"+t].snippetStartTime=e[n]["_"+t].nowFn()}(e,t,"performance"),function(e,n,t,i,o,r){e[o]={sdk:e[i],sdkObjectName:i,skipExperiments:!!t.new_experiments,sign:t.token+"/"+(r.exec(n.cookie)||["","new"])[1],path:t.target}}(e,n,r,t,o,RegExp("__exponea_etc__"+"=([\w-]+)")),function(e,n,t){m(e.file_path,n,t)}(r,i,n),function(e,n,t,i,o,r,s){if(e.new_experiments){!0===e.new_experiments&&(e.new_experiments={});var p=e.new_experiments.hide_class||c,u=e.new_experiments.timeout||a,_=encodeURIComponent(r.location.href.split("#")[0]),l=e.target+"/webxp/"+n+"/"+r[t].sign+"/modifications.min.js?http-referer="+_+"&timeout="+u+"ms";"sync"===e.new_experiments.mode&&r.localStorage.getItem("__exponea__sync_modifications__")?function(e,n,t,i,o){t[o][n]="<"+n+' src="'+e+'">",i.writeln(t[o][n]),i.writeln("<"+n+">!"+o+".init && document.writeln("+o+"."+n+'.replace("/'+n+'/", "/'+n+'-async/").replace("><", " async><"))")}(l,n,r,s,t):function(e,n,t,i,o,r,a,c){r.documentElement.classList.add(e);var s=m(t,i,r);function p(){o[c].init||m(t.replace("/"+i+"/","/"+i+"-async/"),i,r)}function u(){r.documentElement.classList.remove(e)}s.onload=p,s.onerror=p,o.setTimeout(u,n),o[a]._revealPage=u}(p,u,l,n,r,s,o,t)}}(r,i,o,0,t,e,n),function(e,n,t){e[n].start=function(i){i&&Object.keys(i).forEach((function(e){return t[e]=i[e]})),e[n].initialize(t)}}(e,t,r)}(window,document,"exponea","script","webxpClient", gtmExponeaConfig); 1;

Országosan már több mint 200 bázisállomáson érhető el a Telenor 5G-szolgáltatása

A mobiltársaságnál tarifa-korlátozás nélkül hozzáférhető a legmodernebb technológia

A Telenor 2019 májusában elsőként indított olyan publikus 5G hálózati tesztet Magyarországon, amelyben több 5G-s rádiós komponens hálózatba kötésével bonyolított videóhívást két 5G-képes okostelefon között. A sikeres teszteket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezésében zajló frekvencia-árverés követte, amelyen 2020 márciusában a Telenor az 5G szolgáltatás elindításához szükséges frekvenciához jutott - összesen 35,6 milliárd forintért – mind a nagyobb területi lefedettséget biztosító 700 MHz-es, mind a nagyobb kapacitást biztosító 3600 MHz-s sávokban. Ez utóbbi sávban a megszerzett 140 MHz frekvenciakészlettel a Telenor Magyarország rendelkezik a legnagyobb egybefüggő blokkal, ami hosszú távon komoly lehetőséget biztosít az 5G technológia képességeinek legjobb kihasználására. A fejlesztések és a hálózat modernizációjának érdekében a Telenor tavaly és idén összesen nettó 92,454 milliárd forintot fordított a hálózatának fejlesztéséhez szükséges frekvenciák megszerzésére.

A kereskedelmi, ügyfelek számára is elérhető 5G szolgáltatást 2021-ben első körben Győr és Törökbálint egyes részein, majd az 5G-hálózat kiépítését felgyorsítva Budapest XI. kerületének számos pontján és a főváros forgalmasabb területein tette hozzáférhetővé a társaság. Ezzel párhuzamosan a Balaton környékén, például Balatonföldváron, Balatonfüreden, Siófokon, Révfülöpön, Keszthelyen, Zamárdiban, Szántódón, Almádiban, Fűzfőn, Bogláron, Lellén, Fonyódon, valamint Székesfehérváron és Tatabányán is megkezdődtek a hálózatmodernizációs munkálatok. A Telenor mára több mint 200 5G-s bázisállomáson szolgálja ki az ügyfelek igényeit, többségében az 5G képességeit leginkább biztosító 3600 MHz-es frekvenciasávon. Elérhető és használják is a technológiát a mobiltársaság ügyfelei: a hónapról hónapra növekvő 5G-n zajló adatforgalom 2021 októberében meghaladta a 35 000 GB-ot. Ennyi adatból több mint 34 éven keresztül streamelhetnénk jó minőségben zenét, vagy közel 4,5 éven keresztül streamelhetnénk 720p felbontású HD filmeket.

A Telenor az 5G-szolgáltatást tarifacsomagtól függetlenül, minden ügyfele számára hozzáférhetővé tette, nincs szükség speciális előfizetésre: amennyiben az előfizető 5G lefedettségi területen, a 5G-képes telefonnal és a tarifájában aktív adatkapcsolattal rendelkezik, 5G-n száguldhat. A szolgáltató célja, hogy a hálózaton tapasztalt, folyamatosan növekvő adatforgalmat és a felhasználók részéről tapasztalt növekvő mobilnet-igényt technológiai kötöttségek nélkül élvezhessék ügyfelei.

A szolgáltató készülékportfóliójában év eleje óta az 5G-képes készülékek kínálata is folyamatosan frissül, az aktuálisan elérhető 5G-képes okostelefonok listája ide kattintva érhető el.

Szerkesztők figyelmébe az 5G technológiáról

Mit hoz nekünk az 5G?

Nagyjából 10 évente érkezik a mobiltechnológiából újabb generáció. Az adatfogalmi sebességben, a hálózat válaszidejében és az egy időben kiszolgált készülékek számában hoz nagy előrelépést az 5G a korábbi technológiákhoz képest. Számokban kifejezve ez akár 10x-es sebességnövekedést jelent; 20 milliszekundumos válaszidő helyett akár 2-10 milliszekundumot és az ezres nagyságrendű kiszolgálható eszközök helyett milliós nagyságrendet egy cellán belül. Az 5G az első években a 700-3600 MHz-es tartományban, a korábbi technológiákkal használt frekvenciákon is elérhető lesz Magyarországon. (2025 után lesz mmWave 26GHz). Az 5G bevezetésének biztonságos körülményeiről – a mobilszolgáltató elemi érdekein túl – a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szabályozása gondoskodik.

Mit jelentenek az egyes frekvenciák?

Az alkalmazott frekvenciasáv, nagyban befolyásolja a területi lefedettséget és a felhasználóknak nyújtható adatátviteli sebeséget és kapacitást. A mobil technológiák szempontjából alacsony frekvenciákon (700-900 MHz) területileg nagyobb lefedettséget képes biztosítani, és/vagy akár épületeken belül képes a belsőbb helyiségekig eljutni, akár pincékbe vagy vastagabb falakon áthatolni, ám sebességbeli képessége korlátozottabb a magasabb frekvenciákhoz képest. A magasabb kizárólag 5G-re használt 3600 MHz-en lényegesen gyengébb hullámterjedési tulajdonságokkal rendelkezik, területileg kisebb lefedettséget érünk el vele. Azonban nagyon nagy pl. adatforgalmi kapacitást képes biztosítani. Ezen a frekvencián érhető el az 1 Gbps fölötti 5G szolgáltatás is, míg egy utcai bázisállomásról a belső helyiségekig ez önmagában korlátozottan képes eljutni.