Fókuszban a kreatív munka és a dolgozói jóllét: ilyenek a jövő irodaházai - Csoki-automata és csúszda helyett közösségi terekre, nyugalomra és fényre vágynak a munkavállalók

Míg a munkavállalóknak egyre fontosabb szempont a munkakörnyezet, manapság kötöttebb az építészek keze: a megrendelők a praktikussági szempontokat helyezik előtérbe az irodaépületek kialakításánál. A jövő irodái azonban már a „well” szellemében épülhetnek, ami a kreatív munka ösztönzését és a munkavállalók jóllétét támogató épülettereket helyezi a középpontba. Építészeti, fejlesztői és HR-szempontokat elemzett Zoboki Gábor, Demeter Nóra, Radványi Gábor, Hartvig Lajos és Endrei-Kiss Judit. – 10 éves a Telenor Ház.

Ahogy változik a munkaerőpiac és a munkakultúra, úgy válik egyre fontosabb élettérré az iroda. Az építészeknek élhető és élvezhető tereket kell tervezni, a munkavállalók akkor maradnak, ha jól érzik magukat. Mi motiválja és milyen igényekkel rendelkezik az Y-generáció, mi befolyásolja a dolgozók közérzetét és milyen kihívásokkal találkoznak az építészek? A hazai irodapiac trendjeiről, annak munkavállalói- és humán vetületéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a hazai építész szakma kiválóságainak részvételével.

Számtalan koncepcionális újítás, rendhagyó térformálás, különleges épülettechnikai- és épületgépészeti megoldások, emberközpontú megközelítés: a Telenor székház ma is különlegesnek számít a hazai irodaházak piacán. A ZDA - Zoboki iroda építészei 2 évig tervezték a közel 12 ezer négyzetméter alapterületű irodaházat, ahol az egy főre jutó terület átlagosan 2 négyzetméterrel több, mint egy átlagos bérirodaházban. Az egy évtizede még rendhagyónak számító, leginkább az embert és a közösséget fókuszba helyező megközelítés ugyanakkor már 10 évvel ezelőtt is a mára előtérbe került munkaerőpiaci elvárásokat és munkakultúrát támogatta.

Zoboki Gábor, a Telenor székház vezető építésze az épület tervezése kapcsán tapasztalt nagyvonalúságot emelte ki. „A kollégáimmal másfél éven keresztül csak skicceltük ezt a házat és terveket készítettünk, mert a kliens ezt kérte. A megrendelők ma ezt nem várják el, nem hiszik el, hogy a környezet óriási hatással van az emberek életére. Pedig a tér visszahat, és adott esetben meg is változtathatja az életminőséget. Egy jó székház nem műtárgy, hanem használati hely. A Telenor Ház egyedülálló a terek nagyvonalúságában, épületgépészeti megvalósításában, anyaghasználatban, és abban a szabadságban, amely a ház egészét áthatja – mondta a Művészetek Palotáját is jegyző ZDA – Zoboki Építésziroda igazgatója. 

Mire vágyik a munkavállaló?

A munkaerőpiacon meghatározó Y-generációt nem lehet csupán a hagyományos eszközökkel motiválni, a fiatalok már egészen más igényekkel rendelkeznek, ha munkahelyet választanak, és ennek az épített környezetben is meg kell jelennie. „A kreativitás nem érhető el egy munkahelyen másképp, csak ha a fókuszban az ember áll. Az értelmes, motiváló munka mellett a jó munkakörülmények is alapvetőek. A munkakörnyezet kialakítása pontosan abba az irányba fejlődik, ahonnan 10 éve a Telenor Ház indult: fontos, hogy a munkahely barátja legyen az ott dolgozóknak” – vallja Hartvig Lajos. A Bánáti + Hartvig Építész Iroda tulajdonosa hozzátette, az építésznek kötelessége ismerni az emberek munkahelyi szükségleteit, és felelőssége van abban, hogy ezeket közvetítse a megrendelő felé.

Ahogy a munka és a magánélet közeledik, sok esetben a munkahely jelenti a második otthont, és ahogy a munka minősége és a juttatások, ma már a környezet is ugyanolyan fontos szempontot jelent a munkavállalóknak. A jelenlegi irodapiacon nagyon ritka az a fajta emberközpontúság, amit a Telenor Ház képvisel. „Tíz év alatt a világ és benne mi magunk is nagyon sokat változtunk, a székház azonban már akkor is képes volt megadni azokat a szempontokat, amelyeket a mai munkavállalói igények támasztanak. Közösségi térként, életterünkként tekintünk erre az épületre, ahol a tágas terekben mindenki megtalálja a számára inspiráló helyszíneket. Ha ma dönthetnénk arról, hogy ide költözzünk, valószínűleg ugyanígy tennénk. Ha valaki időnként mégis házon kívül szeretne dolgozni, biztosítjuk a rugalmasságot is, hiszen kollégáink szinte bárhonnan hozzáférnek a belsős rendszerekhez, így az Y-generáció másik jól beazonosítható igényét – a távoli munkavégzéshez való hozzáférést – is képesek vagyunk kielégíteni” – mondta Endrei-Kiss Judit, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese. 

Az épület tervezésekor a fő rendezőelv az volt, hogy egyszerre valósuljon meg az interakció, az emberek közötti együttműködés és kommunikáció, ugyanakkor legyen tere a privát szférának is. „Ma nem épülhetne meg egy ilyen ház, mert a megrendelői és a tervezői oldalon is kevésbé dominál a humán szemlélet, a belsőépítész egy receptúrát kap, hogy hány főt kell egy adott négyzetméteren elhelyeznie. Az itt látható nagyvonalú terek nagy népsűrűség mellett márpedig nem tudnak létrejönni.  Holott az irodai tér minősége jelentős szerepet játszik a munkavállalók megtartásában. Tíz éve mindenki csúszdát kezdett építeni az irodaházában, de kiderült, hogy nem egy csúszdáért maradnak az emberek egy munkahelyen. Akkor maradnak, ha jól érzik magukat. Szeretik a fényt, a csendet, a közösségi tereket” – mondta Demeter Nóra belsőépítész, a Demeter Design Studio alapítója, a ZDA társalapítója. 

„Nem mindegy, hogy valaki egy úriszabóhoz megy el, vagy egy konfekció terméket vásárol” – fogalmazott Radványi Gábor, aki a bérirodaházak és a székházak közötti különbségre hívta fel a figyelmet. „Ez nem egy többszáz fős társasháznak, hanem egy luxus családi háznak felel meg, amely messze megállja a versenyt a mai irodaépületekkel: felhasznált anyagokban, építészeti- és gépészeti megoldásait tekintve is időtálló és jövő-biztos épület, arra a felhasználásra, amire ez a cégcsoport kitalálta” – mondta a Futureal Csoport főépítésze. Az ingatlanfejlesztő számára - aki nem ismeri előre a kliens igényeit, nem tudja, hogy az adott épületben magánkórház vagy iroda épül-e - a jövőállóság legfontosabb szempontja a flexibilitás: ha idő közben megváltozik a használati igény, tudjon hozzá alkalmazkodni az épület. Ez szól a lokációról, szól arról, hogy lehet-e hatékonyan üzemeltetni egy épületet, ha egyre többen dolgoznak otthon, vagy arról, hogy átalakítható-e más típusú funkcióra – tette hozzá a szakember. 

***

Virtuális túra a Telenor Házban! Fedezd fel az épületet akár otthonról! https://m.me/101822871197303
Tetőterasz, konditerem, evolúciós fal? A Telenor egy különleges chatbottal is ünnepli székházának 10. évfordulóját: a ’Telenor Ház Túrabot’ chatbot segítségével bármikor kényelmesen bejárható és felfedezhető az épület.

Fotók a 10 éves Telenor Házról: https://we.tl/t-pNivbvQ0FS