1. Legyünk tisztában a határainkkal!
Bármilyen hosszútávú teljesítménytúra megtervezésénél alapvetés, hogy tisztában legyünk a saját képességeinkkel, korlátainkkal. Mindennapi megterhelés mellett átlagosan a maximális teljesítményünk felével számolhatunk előre. Nem csak az útra, de a vadkempingezésre, a főzésre és az esetleges veszélyhelyzetekre is fel kell készülni – nem csupán videók megnézésével és olvasással, hanem valódi gyakorlással.
2. Készüljünk fel alaposan, de ne tervezzük túl a napirendet!
Minél hosszabb a túra, annál biztosabb, hogy egy ponton az időjárás és más kihívások is beleszólnak majd az előre kalkulált távolságokba - így érdemes több napot, de egy nagyobb volumenű túrán akár több hetet is ráhagyni a tényleges beérkezésre. Az eső és szél mellett számos akadályozó tényező nehezítheti meg a terv megvalósítását, ezért nem érdemes minden részletet a legelején fixálni. Az elérhető információk ráadásul nem mindig megbízhatóak sem a szárazföldön, sem a vízben, így nagy szükség van az improvizációra. Klaudia és Richárd mindig aznap reggel állítja össze a végleges napi ütemtervét, illetve csak 2-3 nappal számolnak előre az útvonallal, táborhellyel és kikötési pontokkal.
3. Legyünk szigorúak a csomagolásnál, de ne spóroljunk a tartalékon és a minőségen!
A „kevesebb néha több” szabály részben érvényes: a sok felszerelés akadályoz a hosszabb utakon, de a javítókészletet és a legfontosabb eszközökből, öltözékekből a cseredarabokat nem érdemes kihagyni a csomagból. Gyalogtúránál a súly, vízen inkább a térfogat a meghatározó az eszközök kiválasztásánál. Általános szabály azonban, hogy a minőség elsődleges: a felszerelés legyen megbízható, a hálózsák kellően meleg és a sátor valóban időjárásálló. Utóbbi esetében a kajakosok a külön előtérrel rendelkező verzióra esküsznek, mert ez lehetőséget ad a felszerelés kiszárítására, míg ők a hálórészben pihennek.
4. A telefon az új svájcibicska
A telefon már nem csak a kapcsolattartáshoz, de az útvonal megtervezéséhez és az időjárásjelentések, váratlan akadályok nyomon követéséhez is elengedhetetlen eszköz. A vízálló készülékek önmagukban megfelelnek a szárazföldön, vízitúrán viszont érdemes ezeket is extra vízálló tokkal védeni. Az áramtermeléshez Richárd a napelemet javasolja: „Ha csak USB-s eszközöket szeretnél használni az úton, akkor elég a 10-20 Wattos verzió, 2 amperrel az okostelefont és a külső akkumulátorokat is könnyen feltöltheted napközben. Vízitúrára természetesen a vízálló verziót kell választani, és nem árt, ha van nálad egy VHF rádió is a hajózási útvonalakon a forgalom, és zsilipelések követéséhez.” Lakott területtől távol elengedhetetlen a jó térerő, a kajakos párost ebben a Telenor Magyarország támogatja.
5. Tartalékoljuk a vizet és az élelmet!
Az erdőben és a folyóparton ritkán fordulnak elő élelmiszerboltok, ráadásul, ha vannak is, ezek a helyi ünnepek, szokatlan nyitvatartási idők miatt zárva is tarthatnak. Ezért kell mindig legalább 2 napnyi tartalékot hagyni az ételből és az innivalóból. Előfordul, hogy ivóvízvételezésre sincs lehetőség – az ilyen vészhelyzetre a víztisztító jelent megoldást.
A páros javasolja, hogy nem romlandó, kis helyet foglaló élelmiszereket vigyünk magunkkal, amelyeknek jó a tápértéke és lassan szívódnak fel. Ilyen például a kuszkusz, a bulgur, a vöröslencse és a zabpehely reggelire. Érdemes egész nap olajos magvakat, aszalt gyümölcsöket, nyersmarcipánt vagy akár csokoládét nassolni, hogy fenntartsuk az energiaszintünket.
6. Bízzunk az emberekben!
„Előre érdemes felmérni azokat a kihívásokat, amelyeknél segítségre lehet szükséged. Nálunk ilyen volt az átkelés a Vaskapun, ahol nem elég önmagában a kajak. Mi a koronavírushelyzet miatt a hatóságokkal is előre egyeztettünk minden országban, amiért nagyon hálásak voltak. Határátkeléseknél, ellenőrzéseknél ez rendkívüli előny. A Google fordító nagyon hasznos, ahogy megértettük magunkat a helyiekkel, mindig segítőkészek voltak és barátsággal fogadtak minket. Érdemes bízni az emberek segítőkészségében” – tanácsolja Klaudia.
7. A vízen valójában semmi sem vízálló
Ha hajótúrára megyünk, minden felszerelésünket tegyük több réteg vízzáró csomagolásba, így lehetünk csak biztosak az eredményben. A sok kis csomag előnyösebb a kevés nagynál, mert jobban pakolható velük a csónak. Minden este vegyük a fáradtságot arra, hogy vegyünk elő és teregessünk ki mindent. A pára a legváratlanabb helyeken is megjelenhet. Az evezés alatt pedig nem érdemes párnát tenni a fenekünk alá, mert csak emeljük a súlypontunkat és nő a borulás veszélye – a testünk pár nap alatt megszokja az ülőhelyzetet és elmúlik a fájdalom.
+1 A biztonság az első!
Távol a lakott területektől a kisebb problémák is hamar hatalmassá nőhetnek – ezért a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a biztonságért. Vízen a mentőmellény kötelező, bármilyen profik is vagyunk. Emellett az időjárásjelentést folyamatosan követni kell, a nagy szél vagy vihar komoly veszélyek forrása lehet vízen és erdőben is. A felkészülésben elengedhetetlen, hogy gyakorlatban is ismerjük a mentési folyamatokat – ehhez a leghatásosabb, ha előzetesen részt veszünk egy képzésen. Az esetleges betegségekre is fel kell készülni gyógyszerekkel, mert ezek - főleg külföldön – nehezen lesznek beszerezhetőek a túra útvonalán.
Richárd és Klaudia a háromhónapos kihívást a Facebook oldalukon is közvetítik. Jelenleg az ausztriai Melknél tartanak, és nyár közepén érkeznek meg a Duna forrásához. A küldetés nem öncélú: a teljesítménytúra nemes céljaként a Bátor Tábornak és a hazai folyók tisztaságáért küzdő PET Kupa kezdeményezésnek gyűjtenek adományokat.
