var gtmExponeaConfig = { target: 'https://api-erica.pannon.hu', token: '3aaa625a-71d2-11eb-a41d-0eef85269f59', new_experiments: 'sync', track: { google_analytics: false, visits: true, default_properties: { source: 'WEB', language: 'hu', logged_in: false} } }; if (false) { gtmExponeaConfig.push = { safari: { websitePushID: 'web.hu.yettel' }, } } !function(e,n,t,i,o,r){var a=4e3,c="xnpe_async_hide";function s(e){return e.reduce((function(e,n){return e[n]=function(){e._.push([n.toString(),arguments])},e}),{_:[]})}function m(e,n,t){var i=t.createElement(n);i.src=e;var o=t.getElementsByTagName(n)[0];return o.parentNode.insertBefore(i,o),i}r.target=r.target||"https://api.exponea.com",r.file_path=r.file_path||r.target+"/js/exponea.min.js",e[t]=s(["anonymize","initialize","identify","update","track","trackLink","trackEnhancedEcommerce","getHtml","showHtml","showBanner","showWebLayer","ping","getAbTest","loadDependency","getRecommendation","reloadWebLayers"]),e[t].notifications=s(["isAvailable","isSubscribed","subscribe","unsubscribe"]),e[t].snippetVersion="v2.1.0",function(e,n,t){e[n]["_"+t]={},e[n]["_"+t].nowFn=e[t]&&e[t].now?e[t].now.bind(e[t]):Date.now,e[n]["_"+t].snippetStartTime=e[n]["_"+t].nowFn()}(e,t,"performance"),function(e,n,t,i,o,r){e[o]={sdk:e[i],sdkObjectName:i,skipExperiments:!!t.new_experiments,sign:t.token+"/"+(r.exec(n.cookie)||["","new"])[1],path:t.target}}(e,n,r,t,o,RegExp("__exponea_etc__"+"=([\w-]+)")),function(e,n,t){m(e.file_path,n,t)}(r,i,n),function(e,n,t,i,o,r,s){if(e.new_experiments){!0===e.new_experiments&&(e.new_experiments={});var p=e.new_experiments.hide_class||c,u=e.new_experiments.timeout||a,_=encodeURIComponent(r.location.href.split("#")[0]),l=e.target+"/webxp/"+n+"/"+r[t].sign+"/modifications.min.js?http-referer="+_+"&timeout="+u+"ms";"sync"===e.new_experiments.mode&&r.localStorage.getItem("__exponea__sync_modifications__")?function(e,n,t,i,o){t[o][n]="<"+n+' src="'+e+'">",i.writeln(t[o][n]),i.writeln("<"+n+">!"+o+".init && document.writeln("+o+"."+n+'.replace("/'+n+'/", "/'+n+'-async/").replace("><", " async><"))")}(l,n,r,s,t):function(e,n,t,i,o,r,a,c){r.documentElement.classList.add(e);var s=m(t,i,r);function p(){o[c].init||m(t.replace("/"+i+"/","/"+i+"-async/"),i,r)}function u(){r.documentElement.classList.remove(e)}s.onload=p,s.onerror=p,o.setTimeout(u,n),o[a]._revealPage=u}(p,u,l,n,r,s,o,t)}}(r,i,o,0,t,e,n),function(e,n,t){e[n].start=function(i){i&&Object.keys(i).forEach((function(e){return t[e]=i[e]})),e[n].initialize(t)}}(e,t,r)}(window,document,"exponea","script","webxpClient", gtmExponeaConfig); 1;

7+1 tipp, ha hosszabb teljesítménytúrát tervezel

Értékes tanácsok egy 2850 kilométeres túra tapasztalataiból

Érkezik a jó idő és egyre kevesebb akadály áll azelőtt, hogy elinduljunk egy izgalmas túrára. Klaudia és Richárd március 4-én kajakkal indult el a Fekete tenger partjáról, hogy folyásiránnyal szemben evezzenek fel a Dunán a Fekete erdőig. A terveik szerint még nyár közepe előtt megérkeznek úticéljukhoz. A grandiózus, 2850 kilométeres expedíció utolsó szakaszához érve összegyűjtötték azokat a tanácsokat és tapasztalatokat, amelyek szerintük elengedhetetlenek egy hosszabb teljesítménytúrán. 7+1 tipp a valódi szakértőktől!

1.    Legyünk tisztában a határainkkal!

Bármilyen hosszútávú teljesítménytúra megtervezésénél alapvetés, hogy tisztában legyünk a saját képességeinkkel, korlátainkkal. Mindennapi megterhelés mellett átlagosan a maximális teljesítményünk felével számolhatunk előre. Nem csak az útra, de a vadkempingezésre, a főzésre és az esetleges veszélyhelyzetekre is fel kell készülni – nem csupán videók megnézésével és olvasással, hanem valódi gyakorlással.

2. Készüljünk fel alaposan, de ne tervezzük túl a napirendet!

Minél hosszabb a túra, annál biztosabb, hogy egy ponton az időjárás és más kihívások is beleszólnak majd az előre kalkulált távolságokba - így érdemes több napot, de egy nagyobb volumenű túrán akár több hetet is ráhagyni a tényleges beérkezésre. Az eső és szél mellett számos akadályozó tényező nehezítheti meg a terv megvalósítását, ezért nem érdemes minden részletet a legelején fixálni. Az elérhető információk ráadásul nem mindig megbízhatóak sem a szárazföldön, sem a vízben, így nagy szükség van az improvizációra. Klaudia és Richárd mindig aznap reggel állítja össze a végleges napi ütemtervét, illetve csak 2-3 nappal számolnak előre az útvonallal, táborhellyel és kikötési pontokkal.

3. Legyünk szigorúak a csomagolásnál, de ne spóroljunk a tartalékon és a minőségen!

A „kevesebb néha több” szabály részben érvényes: a sok felszerelés akadályoz a hosszabb utakon, de a javítókészletet és a legfontosabb eszközökből, öltözékekből a cseredarabokat nem érdemes kihagyni a csomagból. Gyalogtúránál a súly, vízen inkább a térfogat a meghatározó az eszközök kiválasztásánál. Általános szabály azonban, hogy a minőség elsődleges: a felszerelés legyen megbízható, a hálózsák kellően meleg és a sátor valóban időjárásálló. Utóbbi esetében a kajakosok a külön előtérrel rendelkező verzióra esküsznek, mert ez lehetőséget ad a felszerelés kiszárítására, míg ők a hálórészben pihennek.

4. A telefon az új svájcibicska

A telefon már nem csak a kapcsolattartáshoz, de az útvonal megtervezéséhez és az időjárásjelentések, váratlan akadályok nyomon követéséhez is elengedhetetlen eszköz. A vízálló készülékek önmagukban megfelelnek a szárazföldön, vízitúrán viszont érdemes ezeket is extra vízálló tokkal védeni. Az áramtermeléshez Richárd a napelemet javasolja: „Ha csak USB-s eszközöket szeretnél használni az úton, akkor elég a 10-20 Wattos verzió, 2 amperrel az okostelefont és a külső akkumulátorokat is könnyen feltöltheted napközben. Vízitúrára természetesen a vízálló verziót kell választani, és nem árt, ha van nálad egy VHF rádió is a hajózási útvonalakon a forgalom, és zsilipelések követéséhez.” Lakott területtől távol elengedhetetlen a jó térerő, a kajakos párost ebben a Telenor Magyarország támogatja.

5. Tartalékoljuk a vizet és az élelmet!

Az erdőben és a folyóparton ritkán fordulnak elő élelmiszerboltok, ráadásul, ha vannak is, ezek a helyi ünnepek, szokatlan nyitvatartási idők miatt zárva is tarthatnak. Ezért kell mindig legalább 2 napnyi tartalékot hagyni az ételből és az innivalóból. Előfordul, hogy ivóvízvételezésre sincs lehetőség – az ilyen vészhelyzetre a víztisztító jelent megoldást.

A páros javasolja, hogy nem romlandó, kis helyet foglaló élelmiszereket vigyünk magunkkal, amelyeknek jó a tápértéke és lassan szívódnak fel. Ilyen például a kuszkusz, a bulgur, a vöröslencse és a zabpehely reggelire. Érdemes egész nap olajos magvakat, aszalt gyümölcsöket, nyersmarcipánt vagy akár csokoládét nassolni, hogy fenntartsuk az energiaszintünket.

6. Bízzunk az emberekben!

„Előre érdemes felmérni azokat a kihívásokat, amelyeknél segítségre lehet szükséged. Nálunk ilyen volt az átkelés a Vaskapun, ahol nem elég önmagában a kajak. Mi a koronavírushelyzet miatt a hatóságokkal is előre egyeztettünk minden országban, amiért nagyon hálásak voltak. Határátkeléseknél, ellenőrzéseknél ez rendkívüli előny. A Google fordító nagyon hasznos, ahogy megértettük magunkat a helyiekkel, mindig segítőkészek voltak és barátsággal fogadtak minket. Érdemes bízni az emberek segítőkészségében” – tanácsolja Klaudia.

7. A vízen valójában semmi sem vízálló

Ha hajótúrára megyünk, minden felszerelésünket tegyük több réteg vízzáró csomagolásba, így lehetünk csak biztosak az eredményben. A sok kis csomag előnyösebb a kevés nagynál, mert jobban pakolható velük a csónak. Minden este vegyük a fáradtságot arra, hogy vegyünk elő és teregessünk ki mindent. A pára a legváratlanabb helyeken is megjelenhet. Az evezés alatt pedig nem érdemes párnát tenni a fenekünk alá, mert csak emeljük a súlypontunkat és nő a borulás veszélye – a testünk pár nap alatt megszokja az ülőhelyzetet és elmúlik a fájdalom.

+1 A biztonság az első!

Távol a lakott területektől a kisebb problémák is hamar hatalmassá nőhetnek – ezért a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a biztonságért. Vízen a mentőmellény kötelező, bármilyen profik is vagyunk. Emellett az időjárásjelentést folyamatosan követni kell, a nagy szél vagy vihar komoly veszélyek forrása lehet vízen és erdőben is. A felkészülésben elengedhetetlen, hogy gyakorlatban is ismerjük a mentési folyamatokat – ehhez a leghatásosabb, ha előzetesen részt veszünk egy képzésen. Az esetleges betegségekre is fel kell készülni gyógyszerekkel, mert ezek - főleg külföldön – nehezen lesznek beszerezhetőek a túra útvonalán.

Richárd és Klaudia a háromhónapos kihívást a Facebook oldalukon is közvetítik. Jelenleg az ausztriai Melknél tartanak, és nyár közepén érkeznek meg a Duna forrásához. A küldetés nem öncélú: a teljesítménytúra nemes céljaként a Bátor Tábornak és a hazai folyók tisztaságáért küzdő PET Kupa kezdeményezésnek gyűjtenek adományokat.