Hogyan lehet használni a mobilokat a repülőgépeken?
A mobiltelefonok ma már szó szerint mindenhol velünk vannak, és az életünk is úgy alakult át az elmúlt néhány évtizedben, hogy a készülék sokféle funkciója közül minden élethelyzetben és pillanatban szükségünk lehet valamire. Akár az azonnali kommunikációról van szó, akár adatok eléréséről, felhő alapú szolgáltatások használatáról, navigációról, fotók és videók készítéséről, szórakozásról vagy távoli munkáról, manapság már valószínűleg te is megérzed, ha akár tíz percre nincs nálad a telefonod vagy lemerül út közben és nem használhatod a feltöltésig.
Szintén természetes, hogy közlekedés közben is használod, bár persze mindenhol fontos betartani a különféle biztonsággal és etikettel kapcsolatos szabályokat. Ilyen például, hogy a vasúti kocsiban nem telefonálunk hangosan és a másik felet kihangosítva, a buszon nem bámulunk bele mások mobilkijelzőjének tartalmába. De a lényeg az, hogy manapság már az sem akadályozhat meg akár a kommunikációban, akár bármilyen egyéb mobilos funkció használatában, ha utazunk. Hacsak... Van ugyanis egyetlen kivétel.
"Kérjük, kapcsolják ki mobil eszközeiket"
Ha akár egyszer is repülőre szálltál az elmúlt évtizedekben, biztosan hallottad a személyzet felszólítását, amelyben minden utast megkérnek, hogy a felszállás előtt kapcsolják ki a mobil eszközöket, vagy állítsák "repülő üzemmódra". Ez egyben azt is jelenti, hogy egészen addig, míg a légiutaskísérők a leszállás után, a repülő teljes leállásakor nem jelzik, nem is tudsz telefonálni, üzeneteket küldeni, chatelni és egyéb online tevékenységet végezni.
A kérdés persze folyamatosan felmerül: pontosan miért is van erre szükség? Az általános magyarázat az, hogy minden rádiófrekvenciás eszköz használata potenciálisan megzavarhatja a repülőgép kommunikációs berendezéseit és szenzorait, ami végső soron a repülés biztonságát veszélyezteti. Viszont azt is lépten-nyomon lehet olvasni különféle véleményekben, hogy ez már rég túlhaladott elmélet, és egy mobilnetes kapcsolat nem zavarhat meg egy egész repülőt. Tehát először vizsgáljuk meg, igaz-e a közkeletű indoklás!
Elvileg nem gond
Már a nyomógombos, kizárólag hívásra és alapvető üzenetküldésre használt mobilok és az első generációs mobilhálózatok idején sokan és sokféleképpen vizsgálták a kérdést. A Boeing és az amerikai légügyi hatóság (FAA) közös vizsgálata arra jutott, hogy a kritikus szakaszok, tehát a fel- és leszállás kivételével a a személyi elektronikai eszközök nem jelentenek problémát a repülőgépre nézve. Eleve már a kezdetektől külön frekvenciasávot tart fenn a repülőgépek kommunikációs és navigációs rendszerei, valamint a mobiltelefonok számára az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága, hogy ezek biztosan ne zavarhassák egymást. De az óceánon innen is hasonló elvek érvényesek, az Európai Unió 2014-es álláspontja szerint a mobilok elvileg bekapcsolva maradhatnak repülés közben.
Akkor tehát maradhat bekapcsolva a mobil, bárki bármit kér?
Röviden: nem. Legalábbis, ha az adott járaton a készülékek ideiglenes vagy teljes kikapcsolására szólítanak fel, illetve a repülő üzemmód használatát kérik, akkor ennek engedelmeskedni kell. De miért is?
- Egyrészt ott az emberi faktor: amikor egy repülőjáratra veszel jegyet, elfogadod a szabályaikat is, amibe beletartozik például a dohányzás teljes tilalma, bizonyos eszközök, tárgyak és anyagok felvitelének tilalma és a fenti mobilos szabályozások is. Ez "nagyban" ugyanaz, mint amikor beszállsz valaki más autójába, aki ezt ahhoz köti, hogy nem dohányzol vagy nem eszel, amíg utaztok.
- A konkrétabb okok közül az egyik az, hogy folyamatosan új technológiák jelennek meg mind a légiközlekedésben, mind pedig a mobilkommunikációban. Időről időre újabb generációs mobilhálózatokra vált a világ, amelyek más frekvenciákon és más környezeti kihatással működnek, ezeket pedig időbe telik bevizsgálni és száz százalékosan kizárni minden negatív hatást az összes mobiltelefon-típus és az összes repülőgép minden egyes eszköze tekintetében.
- Másrészt fontos a földi interferencia kérdése is. A repülőgépekből egyrészt nagyon sok röpköd napról napra a földi mobil átjátszók fölött, 2021-ben közel 2,2 milliárd ember utazott repülővel, és ez még egy viszonylag óvatos adat, mivel akkor épp a koronavírus miatt csökkent az utasok száma. Tehát, ha mindenki telefonálna, chatelne, online dolgozna vagy filmet streamelne, ez mind hozzáadódna a földi terheléshez.
- Ugyanennek egy másik vetülete, hogy a repülők a gyalogosok és autósok sebességéhez képest sokkal gyorsabbak, ezért az "élő" kapcsolat fenntartásához nagyon gyorsan kellene váltaniuk egyik mobilcelláról a másikba, ami ismét csak a rendszerek terhelését növelné.
- Végül pedig ismét egy emberibb okot érdemes megemlíteni: egy zárt "csőben" hihetetlenül zavaró és kezelhetetlen lenne, ha mindenki a mobiljába feledkezne. A hangzavar mellett lankad a figyelem, ha véletlenül valamilyen vészhelyzet történik, de a mindennapos helyzetekben is lassítja vagy akadályozza az utaskísérők munkáját.
De akkor tényleg el vagyok vágva a világtól a repülőn?
Valamennyire igen, de ez nem újdonság, a mobilkorszak előtt aztán főleg így volt, ráadásul akkoriban még egy Európán belüli utazás is jóval hosszabb ideig tartott, mint manapság, amikor a kontinens nagyvárosai között már csak néhány óra az átlagos menetidő, de például Budapestről New Yorkba is eljuthatsz nagyjából nyolc óra alatt.
Másrészt a legtöbb légitársaság már kínál különféle szórakozási lehetőségeket, mint például a háttámlákba épített kijelzőkön a különféle filmek, videók és játékok, a fülhallgatóval hallgatható zenék, de bizonyos esetekben internetes hozzáférést is rendelhetsz utazás közben - igaz, ez sokszor elég drága dolog. Ezen a téren azonban folyamatosan érkeznek az új hírek és ajánlatok, ezért még az is lehet, hogy a jelenleg szigorúnak tűnő szabályok is enyhülhetnek majd.
Addig pedig érdemes inkább türelmesnek lenni, igénybe venni a rendelkezésre álló szorakozási formákat, vagy épp online kapcsolat nélkül használni a mobilt például a rajta tárolt filmek, videók, zenék lejátszására.
Szerző:
Bátky Zoltán
informatikai és távközlési szakújságíró, szerkesztő
