Milyen egy jó kamerás mobil és mit jelentenek a fotós szakkifejezések?
A fotózás történetében hatalmas lépést jelentett a digitális fényképezőgépek megjelenése, hiszen onnantól nem kellett a 24-36 képkockás határokkal törődni, az előhívással bajlódni, a képek között akár azonnal válogathattunk, számítógépre másolva pedig szerkeszthettük, retusálhattuk a fotókat. Az egyre nagyobb kapacitású digitális gépek az apró, egyszerűen kezelhető, automata turista modellektől a professzionális, cserélhető optikás csúcs-eszközökig hamarosan szinte teljesen leváltották a filmes gépeket, amelyek mára inkább amolyan gyűjtői darabok, antik műszaki emlékek lettek.
A következő lépést az okostelefonok megjelenése jelentette: a készülékek nagy méretű, részletes felbontású érintőkijelzője kiválóan alkalmas volt a digitális képek megtekintésére, az egyre erősebb hardver és az egyre többet tudó kamerarendszerek miatt a digitális fényképezőgépek mára a filmes masinák sorsára jutottak és szinte teljesen eltűntek, csupán a professzionális, cserélhető optikás kategória maradt meg hírmondónak.
A mobilfotózás fejlődése pedig azóta is megállíthatatlan. Ma már a csúcskategóriás okostelefonok képesek olyan képminőséget produkálni, ami nemcsak a hétköznapi felhasználóknak, de sokszor a profi fotósoknak is megfelelő. De mit is jelent az, hogy „jó kamerás mobiltelefon”? Milyen műszaki paramétereket érdemes figyelembe venni? És mik azok a gyakran emlegetett, néha rejtélyesnek tűnő szakkifejezések, amelyek megmutatják, melyik mobilból válhat a legjobb fotós eszköz?
Mitől lesz egy mobil egyben jó fényképezőgép is?
Ha fontos számunkra, hogy új telefonunk a lehető legjobban kiszolgálja fotós (és videós) igényeinket, érdemes végignézni azokat az alapvető tulajdonságokat, amelyek megmutatják, milyen képalkotó tudásra számíthatunk.
Szenzorméret
Bár kívülről a lencsét látjuk, igazából a mögöttük található szenzor a kamera „szeme”, amely felfogja a fényt. Minél nagyobb egy szenzor, annál több fényt tud rögzíteni, ami jobb részletgazdagságot és kevesebb zajt eredményez, főként gyenge fényviszonyok mellett.
Felbontás (megapixel)
Bár sokan ezt tartják a legfontosabbnak, a megapixelszám önmagában nem garancia a jó képre - viszont fontos ismertetőjegy. Már egy alapszintű modellen sem találunk kisebb kamerát 10-12 megapixelesnél, de az ennél magasabb felbontás több részletet rögzít. Önmagában persze a sok megapixel mellett az is fontos, hogy a szenzor is elég nagy legyen, máskülönben az egyes pixelek túl aprók lesznek, ami rontja a végeredményt.
Pixel binning
Ez a technológia több szomszédos pixel "összevonását" jelenti egy nagyobb, fényérzékenyebb „szuperpixellé”. Egy 108 MP-es szenzor például 12 MP-es képet készít úgy, hogy 9 pixelt összeolvas egyetlen pixelként. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb felbontású kamerákkal rendelkező kameráknál ezt a funkciót beállítva nem óriási képeket kapunk, hanem a megapixelszám végeredményben az elkészült fotók minőségét javítja - többek között alacsony megvilágítás mellett, tehát akár este is.
Objektívek és gyújtótávolság
A jó mobilkamerás telefonok ma már több lencsét tartalmaznak:
- A főkamera széles látószögű, általában ez a legnagyobb részletességű a megapixelek számát tekintve, és a leggyakrabban ezt szerelik fel olyan extrákkal, mint az autofókusz vagy a képstabilizátor.
- Ultraszéles kamera: tájképekhez, több képi információt tartalmazó kompozíciókhoz ajánlott.
- Teleobjektív: portrékhoz, távoli témákhoz kifejlesztett kamera, amely bizonyos mennyiségű zoomolást tesz lehetővé.
- Makrókamera: a közeli részletekre célzó kamera, amellyel akár a néhány centiméterre levő apróságokat is részletesen, fókuszáltan rögzíthetjük.
A gyújtótávolság (mm-ben vagy x-szeres zoomként megadva) határozza meg a látószöget: minél nagyobb, annál "közelebb" képes hozni a témát.
Zoomoljunk, de nem mindegy, hogyan!
Ha már zoom és gyújtótávolság, fontos megemlíteni ennek a jellemző típusait, ugyanis nem mindegy a végeredmény minősége szempontjából, melyik módszert támogatja a telefon.
- Optikai zoom: ebben az esetben az objektív fizikai mozgásával éri el a nagyítást, így a képminőség nem romlik.
- Digitális zoom: szoftveres nagyítás, gyakran a kép részletességének rovására. Ilyenkor a közelítéskor nagyon leegyszerűsítve az történik, hogy a teljes kép széleit levágva a közepét nagyítja a kamera szoftvere, ami torzításokat, megnövelt képzajt, elmosódottságot eredményezhet.
- Hibrid zoom: az optikai és digitális zoom kombinációja, akár mesterséges intelligenciával javítva. Az újabb mobilokon így érik el azt, hogy az optikai zoom képességein felül is tudjunk úgy közelíteni a céltárgyra, hogy az eredményen ne látszódjon túlzott minőségromlás.
Képfeldolgozás és mesterséges intelligencia
A mobiltelefonok nemcsak rögzítik a képet, hanem azonnal fel is dolgozzák: kontrasztot állítanak, színeket javítanak, eltüntetik a zajokat. A modern eszközök MI-alapú jelenetfelismerést is alkalmazhatnak, és automatikusan optimalizálják a beállításokat portréhoz, ételfotóhoz, tájképekhez vagy éjszakai képekhez. A képjavító segédeket bizonyos esetekben mi magunk is beállíthatjuk, megadhatjuk például, hogy mennyi képzaj-csökkentést, fénykorrekciót, vagy akár a ráncokat elsimító "beauty filtert" alkalmazzon automatikusan a telefon szoftvere.
Stabilizálás
A fotók élessége és minősége azon is múlik, mennyire tartjuk stabilan a készüléket. Mozgás közben, döcögő járművön, vagy akár egy nagyobb zoomot használva a kezünk remegése is azt eredményezheti, hogy a képek mosottak, elnagyoltak lesznek. A telefonokba ma már gyakran beépítenek képstabilizáló megoldásokat, amelyek a fenti hatásokat igyekeznek megszüntetni vagy tompítani.
- OIS (optikai képstabilizálás): ez a hatékonyabb megoldás, amikor a lencse fizikailag mozog, így kompenzálja a remegést.
- EIS (elektronikus képstabilizálás): kevésbé hatékony, de továbbra is hasznos módszer, itt a stabilitás szoftveresen történik, többek között a kép széleinek levágásával, több kép gyors rögzítésével és kombinálásával.
Videós képességek
Egy jó kamerás telefon nemcsak fotózásra, hanem videózásra is alkalmas. A 4K vagy akár 8K felbontás, a 60 fps sebesség, a lassított felvétel (slow motion) vagy a HDR-videó mind azt jelzik, hogy komoly filmes teljesítményre képes az adott készülék.
Gyakori mobilfotós szakkifejezések
- Megapixel (MP): a kép felbontását jelzi. 1 MP = 1 millió pixel.
- Szenzorméret: a képrögzítő szenzor fizikai mérete, meghatározza a fényérzékenységet.
- Blende (rekeszérték, például f/1.8): a lencse nyílásának mérete. Minél kisebb az f-érték, annál több fényt enged be.
- ISO: a szenzor fényérzékenysége. Magas ISO értéknél világosabb, de zajosabb lehet a kép.
- Záridő (shutter speed): az exponálás időtartama. Hosszabb záridő több fényt enged be, de bemozdulhat.
- HDR (High Dynamic Range): olyan technika, amely több expozíciójú képből egyetlen kiegyensúlyozott fotót hoz létre.
- Bokeh: a háttérelmosás hatása, amit főként portrémód esetén használhatunk, elkülöníti a fotó alanyát a környezettől.
- RAW formátum: tömörítetlen képformátum, több szerkesztési lehetőséggel, ezt általában a profibb kamerás mobilok támogatják.
- AI/MI fotózás: a mesterséges intelligencia által vezérelt automatikus beállítások, javítások összessége, akár automatikusan alkalmazza ezeket a telefon, illetve a fotók utólagos szerkesztésénél adhat hasznos eszközöket.
- Time-lapse: mozgókép, de nem videó, hanem teljes értékű fotókat tesz egymás után a meghatározott időközönként elkészített képekből. Ezzel hatásos videókat lehet készíteni például egy naplementéről, a csillagok mozgásáról, vagy akár egy nagyobb legó-készlet összerakásáról.
- Night Mode / éjszakai mód: kifejezetten gyenge fényviszonyokra optimalizált fotózási környezet, amikor a telefon igyekszik a legjobb ISO- és rekeszbeállításokkal, valamint szoftveres segédekkel a lehető legrészletesebb, zajmentesített képet készíteni sötétben is.
Mire érdemes figyelni vásárláskor?
Amikor valaki azért vásárol telefont, mert egyéb funkciói mellett fontosak számára a fotós és videós képességek, egyrészt a fenti alapfogalmak és tulajdonságok mentén tud keresgélni, de legalább ennyire fontos az is, hogy jó előre fogalmazzuk meg magunknak, mik a céljaink a mobillal.
Automata vagy profi: ha minden esetben a legjobb elkattintott képekre vágyunk análkül, hogy mélyebben ismernénk a fotózás "lelkivilágát", válasszunk olyan telefont, amelyben a beépített algoritmusok, képjavító funkciók, MI-segédek leveszik a beállítások és utószerkesztés gondjait a vállunkról.
Kedvenc fotótémák: ha tudjuk, milyen képeket részesítünk majd előnyben, szintén könnyebben válogathatunk. A portrék készítéséhez jó mélységélességgel, esetleg teleobjektívvel rendelkező modellek ideálisak, valamint előny, ha bokeh effekteket, stúdióvilágítást emuláló beállításokat használhatunk. A tájképek szerelmeseinek az ultraszéles látószögű tulajdonságokat érdemes szem előtt tartani, de még azoknak is akadnak jó fogások, akik szelfikre specializálódtak, itt az előlapi kamera minősége és a "beauty filterek" megléte lehet a választás alapja.
Csillagos éjszakák és füstös koncerttermek: ha fényszegény környezetekben is sokszor használnánk a telefon fotós képességeit, többek között a nagyobb szenzor, alacsony rekeszérték és pixel binning kulcsfontosságú.
Ha a mozgókép is fontos: amennyiben nem csak fotókat, de jó minőségű videókat is rögzítenénk, hasznos a minél nagyobb felbontás (ma már a 4K mellett a 8K is egyre gyakoribb), figyeljünk arra is, minél sűrűbb képfrissítésre legyen alkalmas az eszköz (az fps, tehát a másodpercenkénti képkockák száma alapján mérjük, ma már a 30 és a 60 alapnak számít, az ennél jobb értékek mellett lehetőségünk van simább lassított felvételek készítésére is). Emellett az sem árt, ha jó mikrofonos képességekkel rendelkezik a telefon, hogy a videók hangja is rendben legyen.
Szoftveres képjavító funkciók: ma már a legtöbb telefon alapból is kínál valamilyen képjavító lehetőségeket, de hasznos, ha már a telefonon is lehetőségünk van az elkészült fotókat retusálni, a színvilágot megváltoztatni, esetleg az újabb, mesterséges intelligenciát használó segédekkel eltávolítani a nem kívánt elemeket.
Látható tehát, hogy egy fotózásra szánt mobiltelefon nem csak attól lesz igazán jó, hogy minél nagyobb megapixel szerepel a kamerái mellett. Az alapfogalmak ismerete mellett érdemes előre meghatározni, milyen célokkal szeretnénk nekiállni a fotózásnak - és persze a műszaki tulajdonságok mellett az sem árt, ha mi magunk is fejlődünk fotósként, kísérletezve a kompozíciókkal, helyszínekkel, mozdulatokkal és érzésekkel.
Szerző:
Bátky Zoltán
informatikai és távközlési szakújságíró, szerkesztő
