var gtmExponeaConfig = { target: 'https://api-erica.pannon.hu', token: '3aaa625a-71d2-11eb-a41d-0eef85269f59', new_experiments: 'sync', track: { google_analytics: false, visits: true, default_properties: { source: 'WEB', language: 'hu', logged_in: false} } }; if (false) { gtmExponeaConfig.push = { safari: { websitePushID: 'web.hu.yettel' }, } } !function(e,n,t,i,o,r){var a=4e3,c="xnpe_async_hide";function s(e){return e.reduce((function(e,n){return e[n]=function(){e._.push([n.toString(),arguments])},e}),{_:[]})}function m(e,n,t){var i=t.createElement(n);i.src=e;var o=t.getElementsByTagName(n)[0];return o.parentNode.insertBefore(i,o),i}r.target=r.target||"https://api.exponea.com",r.file_path=r.file_path||r.target+"/js/exponea.min.js",e[t]=s(["anonymize","initialize","identify","update","track","trackLink","trackEnhancedEcommerce","getHtml","showHtml","showBanner","showWebLayer","ping","getAbTest","loadDependency","getRecommendation","reloadWebLayers"]),e[t].notifications=s(["isAvailable","isSubscribed","subscribe","unsubscribe"]),e[t].snippetVersion="v2.1.0",function(e,n,t){e[n]["_"+t]={},e[n]["_"+t].nowFn=e[t]&&e[t].now?e[t].now.bind(e[t]):Date.now,e[n]["_"+t].snippetStartTime=e[n]["_"+t].nowFn()}(e,t,"performance"),function(e,n,t,i,o,r){e[o]={sdk:e[i],sdkObjectName:i,skipExperiments:!!t.new_experiments,sign:t.token+"/"+(r.exec(n.cookie)||["","new"])[1],path:t.target}}(e,n,r,t,o,RegExp("__exponea_etc__"+"=([\w-]+)")),function(e,n,t){m(e.file_path,n,t)}(r,i,n),function(e,n,t,i,o,r,s){if(e.new_experiments){!0===e.new_experiments&&(e.new_experiments={});var p=e.new_experiments.hide_class||c,u=e.new_experiments.timeout||a,_=encodeURIComponent(r.location.href.split("#")[0]),l=e.target+"/webxp/"+n+"/"+r[t].sign+"/modifications.min.js?http-referer="+_+"&timeout="+u+"ms";"sync"===e.new_experiments.mode&&r.localStorage.getItem("__exponea__sync_modifications__")?function(e,n,t,i,o){t[o][n]="<"+n+' src="'+e+'">",i.writeln(t[o][n]),i.writeln("<"+n+">!"+o+".init && document.writeln("+o+"."+n+'.replace("/'+n+'/", "/'+n+'-async/").replace("><", " async><"))")}(l,n,r,s,t):function(e,n,t,i,o,r,a,c){r.documentElement.classList.add(e);var s=m(t,i,r);function p(){o[c].init||m(t.replace("/"+i+"/","/"+i+"-async/"),i,r)}function u(){r.documentElement.classList.remove(e)}s.onload=p,s.onerror=p,o.setTimeout(u,n),o[a]._revealPage=u}(p,u,l,n,r,s,o,t)}}(r,i,o,0,t,e,n),function(e,n,t){e[n].start=function(i){i&&Object.keys(i).forEach((function(e){return t[e]=i[e]})),e[n].initialize(t)}}(e,t,r)}(window,document,"exponea","script","webxpClient", gtmExponeaConfig); 1;

Első mobiltelefon: milyet vegyek a gyereknek?

Hány éves kortól kapjon a gyerek telefont? 

A kérdésre nem lehet egyetlen kőbe vésett életkorral válaszolni, hiszen telefon-érettségben nagy különbség lehet két azonos korú gyerek között.

Ami biztos: a legtöbb gyerek 8-12 éves korában kapja meg első telefonját. Ha a gyerek életkora ebbe a tartományba esik, akkor már elgondolkodhatunk a kérdésen - különösen, ha a kortársai jó része már rendelkezik telefonnal.

Fontos leszögezni, hogy az okostelefon és a nyomógombos telefon között igen nagy különbség van: az előbbivel tulajdonképpen már a teljes internetet adjuk gyermekünk kezébe, így a felelősség is jóval nagyobb. 

Ennek megfelelően egy amerikai szakmai ajánlás szerint 9 éves kor alatt okostelefont semmiképp ne vegyünk gyermekünknek - és e felett is mindenképp beszéljük át vele többször az esetleges kockázatokat, veszélyeket.

Ha a gyerek már elmúlt 6, de még nincs abban a korban, amikor akár egy nyomógombos készüléket rábíznánk, érdemes lehet okosórában is gondolkodnunk, amit már tényleg művészet elhagyni. 

A kifejezetten gyerekek számára készített okosórák, például a MyKi Touch lehetővé teszik, hogy csak a szülők által előre beírt számokkal tudjon beszélgetni viselőjük, emellett segítenek, hogy GPS-en követhessék csemetéjük mozgását. Ezekhez a készülékekhez speciális tarifacsomagokat is kínálunk: például a Yettel Mini-t, mellyel havi 1990 Ft-ért hálózaton belül két szám ingyen hívható korlátlanul. 

Nyomógombos, vagy inkább egy érintőképernyős legyen az első mobiltelefon? 

Mint már feljebb is említettük, 9 éves kor alatt kifejezetten a nyomógombos készülék javasolt - már csak azért is, mert a legtöbb nyomógombos telefon kevésbé sérülékeny, mint az érintőképes okostelefonok.  9 éves kor felett elsősorban azt kell mérlegelnünk, mennyire érett a gyerek ahhoz, hogy egy okostelefont kapjon, rajta az internet adta veszélyekkel.

Bár a Family Link és a hasonló alkalmazások segítenek, hogy nyomon kövessük, illetve korlátozzuk a gyerek mobil használatát, a legjobb, ha a döntés előtt elbeszélgetünk vele, és felmérjük, mennyire van tisztában az alapvető veszélyekkel. 

Nyomógombos telefonok gyerekeknek 

Ha az elsődleges cél épp az, hogy a gyerek ne legyen kitéve a net veszélyeinek, akkor egy több éves hagyományos készülék is megfelel első telefonnak - így legalább nem ér akkora veszteség bennünket, ha a készülék idő előtt elveszik vagy eltörik.

Ha külön erre a célra választanánk készüléket, akkor érdemes ütés- illetve vízálló telefont választani, hiszen a gyerekekkel mindig történik valami. Amit még praktikus megnézni, az az akkumultátor: egy gyerek nem biztos, hogy olyan lelkiismeretesen tölti a telefonját, mint mi, így a hosszú üzemidő esszenciális lehet. Szerencsére ezek a nyomógombos készülékek általában már elég sokáig bírják.

Ha még nem szívesen adunk okostelefont a gyerek kezébe, de már néha használja a netet, érdemes lehet olyan nyomógombos, de net-képes készülékekben gondolkodni, mint a Nokia 225 4G. Ebben már találunk böngészőt és Facebook alkalmazást is, de messze nem olyan addiktív egy gyerek számára, mint egy okostelefon.

Első okostelefonok gyerekeknek 

Ha úgy érezzük, gyermekünk már - akár a Family Link jelentette korlátozásokkal, akár saját felelősségre - készen áll egy okostelefonra, akkor kezdő készüléknek valamilyen középkategóriás modellt javasolunk.  

Érdemes a döntés előtt azt is megnéznünk, hogy barátai, osztálytársai mit használnak: ahogy a gyerek lassan eléri a tinédzserkort, a kortársak véleménye egyre fontosabbá válik, és a mobil egyike a legfontosabb tárgyaknak ebben a közegben. Ha mindenkinek ugyanolyan márkájú telefonja van például a közösségben, akkor lehet, hogy a legfontosabb szempont az lesz a gyereknek, hogy az övé is olyan legyen - még ha drágább és kevesebbet tud is, mint valamelyik másik telefon. De ugyanilyen fontos lehet például a szín is. 

A konkrét készülék választásánál érdemes a strapabíró, minél hosszabb akkumulátor-idővel rendelkező okostelefonokat előnyben részesíteni. Tipikus “első telefon” lehet például a Nokia G10, ami akár 3 napot is kibír egyetlen töltéssel napi 5 óra használat mellett, vagy a strapabíó polikarbonát házzal rendelkező Nokia G21.

Milyen tarifát válasszunk gyermekünknek? 

Sokan elsősorban feltöltőkártyás tarifában gondolkodnak, hiszen ez a költségek maximális kontrollját jelenti: ha minden hónapban egy fix összeget töltünk fel a gyerek telefonjára, akkor legfeljebb idő előtt elfogy a kerete, és majd egy ideig nem fog tudni telefonálni. A legrosszabb esetben ilyenkor hamarabb töltjük fel a telefon egyenlegét, mint terveztük - de ebben az esetben is kontroll alatt tartjuk a költségeket.

Ugyanakkor költség szempontból sokszor jobban járhatunk az előfizetéses csomagokkal - különösen, ha a gyerek sokat netezik és/vagy telefonál. Ha úgy látjuk - akár néhány hónap feltöltőkártyás “tesztidőszak” után - hogy a gyerek felelősen képes használni a készüléket, megfontolandó lehet egy hűségidőszak nélküli előfizetés.

Feltöltőkártyás tarifák 

A Yettel feltöltőkártyás tarifa rendszere könnyen áttekinthető, hiszen alapesetben a beszélgetések percdíja és az SMS-ek költsége egyaránt 25 Ft. 

Ha a gyerek nyomógombos, de net-képes készüléket kap, akkor az 1GB-os megújuló Mobilnet valószínűleg elég lesz, okostelefon esetében a 3GB-os megújuló Mobilnetet érdemesebb célba vennünk, különösen, ha sok zenét hallgat vagy videót néz online. 

Ha már napi 1-2 hívást bonyolít a gyerek, a Feltöltőkártyás 2in1 Net csomag jó választás lehet akkor is, ha a 3 GB általában elég: ha a csomagban foglalt 25 perc beszélgetést percdíj alapon fizetjük ki, akkor a különbség már csak 50 Ft a két lehetőség között.

Amennyiben a gyerek telefonja alkalmas a netezésre, akkor egyszerűen csak vegyünk egy feltöltőkártyás SIM-kártyát bármilyen extra lehetőség nélkül, 490 Ft-ért.   

Hűségidő nélküli tarifák 

Akár a felnőtteknél, a gyerekek esetében is a várható adatforgalom, illetve beszélgetés idő figyelembevételével érdemes csomagot választanunk. 

Mivel az  előfizetéses csomagok alapesetben hűségidő nélkül vásárolhatók meg, nyugodtan kísérletezhetünk: indíthatunk például egy 3 GB-os adatforgalmat és korlátlan beszédet tartalmazó Yettel S Talk-kal. Aztán ha az derül ki, hogy a gyerek alig beszél, de a net kerete hamar kimerül, válthatunk az ugyancsak 7990 Ft/hó-ért elérhető Yettel S Net csomagra, melyben ugyan “csak” 100 perc beszéd van, de 20 GB adatforgalmat kapunk, ami szinte mindenkinek elegendő.

Ezek alapján válasszunk első mobilt a gyereknek 

Összefoglalva az eddigieket, nincsenek kőbe vésett szabályok: elsősorban a gyerek érettsége alapján érdemes eldöntenünk, hogy (például 6-7 évesen) okosórát, (jellemzően 8-10 évesen) nyomógombos telefont vagy okostelefont szeretnék-e venni (9 év alatt ez utóbbit nem javasolják a szakértők).

Ha a kategória megvan, általában középkategóriás okostelefont vagy akár használt, olcsóbb nyomógombos mobilt javasolunk első készüléknek - viszonylag ritka, hogy a gyerekünk olyan hosszan képes megóvni a telefonját, mint mi magunk.

Ami a tarifát illeti, nyomógombos készüléknél egy egyszerű feltöltőkártyás SIM teljesen jó választás lehet, a net-képes telefonoknál a használati szokások alapján válasszunk netre vagy beszélgetésre hangolt előfizetést, illetve kártyás tarifát.