Samsung történelem: az első Galaxy mobiltól az S24-ig
Kevés az olyan gyártó, amely már az okostelefonos korszak legelején fontos szereplőnek számított és ma is meghatározó a piacon. A Samsung viszont egyértelműen ilyen: már az érintőkijelzős készülékek első hullámában megjelentek saját modellel, és azóta is folyamatosan az egyik legfontosabb márkának számítanak, újabb és újabb mobiljaikat folyamatosan innovációkkal, korábban nem látott technológiákkal és funkciókkal látják el. Cikkünkben megmutatjuk, milyen állomásokon át jutott el a dél-koreai gyártó a mai kínálatáig, miközben végig az androidos piac csúcsán tudott maradni.
Halaktól a műszaki cikkekig
A Samsungot a legtöbben műszaki termékeket fejlesztő óriásként ismerik, pedig sok más távol-keleti céghez hasonlóan itt is teljesen máshonnan indult a történet. 1938-ban ugyanis főként szárított halak, tésztafélék és egyéb élelmiszerek kereskedelme volt az induló vállalkozás fő profilja, majd a családi alapon működő cég egyre több termékcsoporttal kezdett foglalkozni, majd a 60-as évek végén kezdett az elektronika világához közeledni. Első termékük egy fekete-fehér televízió volt, majd különféle alkatrészek és telefonok következtek.
A 80-as években a Samsung igazi elektronikai óriássá növekedett. Világszerte alapítottak összeszerelő üzemeket és nagymértékben költöttek kutatás-fejlesztésre. 1992-re a világ legnagyobb memóriakártya-gyártója lett, valamint az Intel mögött a második legnagyobb chipgyártó. Három évvel később a vállalat alkotta meg az első folyadékkristályos kijelzőt, amely a számítástechnikától a hordozható eszközök piacáig egy sor terület fejlődését turbózta fel. A Samsung 2012 elején vette át a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójának címét.
Indul a Galaxy-történet
A nyomógombos, leginkább hívásokra és SMS-küldésre alkalmas telefonok leváltójaként 2007-ben mutatták be az Apple első iPhone modelljét. Ugyan nem ez volt technológiai értelemben az első okostelefon, de mégis az iPhone indított el egy új divathullámot, amelyben az érintőkijelzős készülékek már mindenki által könnyen használható eszközökként jelentek meg. Eközben már a Google is dolgozott egy saját mobil operációs rendszeren, amely az Android nevet kapta: 2009 elején mutatták be az első referencia-készüléket az Egyesült Államokban, és nem sokkal később, áprilisban a Samsung már le is leplezte első saját készítésű, androidos mobilját: ez volt a Galaxy i7500.
Érdekes módon már ebben is megjelentek olyan funkciók, amelyek az első iPhone-okból még hiányoztak. A mindössze 3,2 hüvelykes kijelző OLED panelt használt, ami energiatakarékosabban működött és jóval kontrasztosabb képet adott, mint az akkoriban gyakori LCD-k. A 8 gigabájtos tárhelyet pedig bővíteni is lehetett egy microSD kártya segítségével, ezáltal nem kellett attól tartani, hogy könnyen kifutunk a tárolókapacitásból. A készülék belsejében többek között gyorsulásmérő, iránytű és GPS modul is dolgozott, ezért ez a telefon már alapból többre volt képes, mint az Apple első néhány évben kiadott modelljei.
Az első S-modell
Ma már azok is tudják, akik kevésbé értenek a mobilok lelkivilágához, hogy a Samsung több betűjellel ellátott sorozatban adja ki a telefonokat. A prémium kategóriát 2010 óta képviseli az S jelű család: ez megjelenésekor a világ legvékonyabb okostelefonja volt, amelybe így is erős processzor és vaskos háttértár fért, legalábbis a kor átlagához képest, és megjelent a hátlapi 5 megapixeles kamera túloldalán a szelfikamera is - igaz, ez ma már igen kicsinek számító, 0,3 megapixeles felbontással rendelkezett, de már elegendő volt arra, hogy ne a tükörben kelljen fotót készíteni magunkról. A kijelző már továbbfejlesztet Super AMOLED technológiára épült, és az Android operációs rendszer fölé került a Samsung saját felhasználói felülete, amely akkor TouchWiz névre hallgatott.
Növekvő galaxisok
A 2011-ben érkező Samsung Galaxy SII volt az a modell, amely már minden szempontból meggyőzte a vásárlókat. A gyártó újratervezte a kijelzőt, amely immár teljesen lehagyta az iPhone megjelenítőjének akkori tudását, ezen felül 8 megapixelesre nőtt a hátlapi és 2 megapixelesre a szelfikamera. Már videózhattunk is a mobillal, az akkoriban hihetetlennek számító 1080p felbontásban, de ritkaságnak számított az NFC (tehát a közeli, érintés nélküli hálózati kapcsolat) megjelenése is.
Eközben megjelent egy újabb csúcsmodell-család is, amely nem betűjelet kapott, hanem a Note nevet. Az első Note azzal tűnt ki a többi telefon közül, hogy az akkori 3-4 hüvelykes kijelzők helyett 5,3 hüvelykes volt a megjelenítője és járt hozzá egy érintőtoll is, amellyel jegyzetelhettünk, de akár rajzolhattunk is a képernyőre. Innentől évekig az volt a gyakorlat, hogy az év elején megjelent az új Galaxy S sorozat, ősszel pedig a hasonló hardverre épülő, de nagyobb és erősebb, érintőtollas Note.
Újabb generációk: ujjlenyomat és vízállóság
Az elkövetkező években a Samsung igyekezett minden új modellt úgy kihozni, hogy a kötelezők mellett (tehát azon túl, hogy mindig erősebb rendszerchipet, több memóriát és háttértárat építsen a készülékekbe) meglepő újdonságokat is felvonultasson. A Galaxy S III-ban ilyen volt a kép-a-képben üzemmód, valamint az intelligens szem-követés, valamint bemutatkozott az egyik első hang alapú asszisztens, az S Voice. Az arab számra váltó S4 a világ egyik első olyan mobilja volt, amelynek hátlapi kamerája 13 megapixelesre nőtt, a 2014-es S5-ben pedig megjelent az ujjlenyomat-olvasó, amely ráadásul szívritmus-információt is mért. Itt egy nagy változás történt, megszűnt a szabadon cserélhető akkumulátor lehetősége, de ennek fontos magyarázata volt: ez a készülék ugyanis már vízálló borítást kapott.
2015-ben az S sorozatban már két csúcsmodell is érkezett, a Galaxy S6 és az S6 Edge. Utóbbi volt az első olyan mobil, amelyen a kijelző oldaláról teljesen eltűnt a keret és a hajlított üveg lenyúlt a hátlapig. Ugyanebben az évben a Note 5 ismét egy izmos készülék lett, amely mindenkinél előbb volt képes arra, hogy élőben streameljünk vele videós tartalmat YouTube-ra.
A Galaxy S7 és S7 Edge úgy tartotta meg a fém és üveg konstrukciót, valamint az IP68 víz- és porálló kialakítást, hogy eközben visszakerült rá a microSD bővítőhely is. A kameralencse mögött már nagyobb szenzor és duál-pixel autofókusz dolgozott, ez lényegében annyit tett lehetővé, hogy még több fényt volt képes feldolgozni, ezáltal minden addiginál élesebb, színgazdagabb képeket rögzített.
Az ősszel érkező Note 7 ismét az S7 izmosabb változata volt, de itt a Samsung beleszaladt egy kellemetlen hibába: a modellek akkumulátorai könnyen túlmelegedtek és esetenként ki is gyulladtak. Szerencsére a problémát gyorsan orvosolták, és ez vezetett odáig, hogy a gyártó (az összes versenytárssal együtt) a korábbinál is részletesebb ellenőrzés mellett készítse a telefonok áramforrásait.
Galaxy S8, S9 és S10 - az Infinity kijelző kora
2017-re a Samsung technológiai háttere már lehetővé tette, hogy a csúcsmobilok kijelzője szinte teljesen birtokba vegye a készülékek előlapját. Épp ezért eltűnt az utolsó fizikai gomb is a frontoldalról, már csak az oldalsó bekapcsoló- és hangerőgombok maradtak valóban lenyomhatók. Minden mást a 9:18,5 képarányú kijelzőn vezérelhettünk, amely minden eddiginél nagyobb teret adott az ikonoknak, gesztusoknak. Oldalt már egyáltalán nem ütköztünk keretekbe és az alsó-felső szegélyen is csak minimális csík maradt, amelyen a szelfikamerát és további szenzorokat helyezték el. A felbontás 1440x2960 képpontra nőtt, tehát minden eddiginél részletesebb lett a megjelenő tartalmak rajzolata az S8 modell 5,8 hüvelykes, valamint az S8 Plus 6,2 hüvelykes megjelenítőjén.
A Samsung itt már saját mobilprocesszorait is bevetette: míg a világ egy részén a Qualcomm akkori legerősebb mobilchipjeit építette az S modellekbe, máshol már a házon belül fejlesztett, szintén bivalyerős Exynos chipekre váltott. Ismét fejlődött a kamera, a szenzor ugyan továbbra is 12 megapixelen maradt, de új zajszűrő és képjavító algoritmusokkal vértezték fel. Emellett pedig megjelent egy érdekes újdonság, a DeX: e funkció segítségével, külső billentyűzet, egér és monitor csatlakoztatásával egyfajta mini asztali számítógépet faraghattunk a telefonból, amely irodai feladatokra, multimédiás alkalmazásokra egyaránt tökéletesen alkalmas volt.
Az S9 család ezt az elgondolást vitte tovább, itt főleg szoftveres újításokra került sor, megjelentek például a 3D-s avatárok és a kiterjesztett valóságot alkalmazó appok. A 2019-ben debütáló S10 sorozaton már teljesen eltűntek a kijelzőt övező alsó és felső csíkok is, a szelfikamera csupán egy apró szigetet foglalt el a "faltól falig" panelből. Megújult és még gyorsabbá vált az ujjlenyomat-érzékelő, az S10e személyében pedig boltokba került a korai vállalat első 5G-képes telefonja is. Ezen a sorozaton már három hátlapi kamera között váltogathattunk, hogy a portrétól az éjszakai felvételeken át a tájképekig mindent a lehető legjobban örökíthessünk meg, a videós opciók között pedig megjelent a mozgásokat rövid időre extrém lassításban is felvevő mód, ami már-már mozis szintű trükkfelvételekre adott lehetőséget.
A 20-as évek Samsungjai
2020-ban az egyértelműség jegyében a Galaxy mobilok számozása is az évekhez igazodott, így az S10 családot az S20 követte. Ebben az évben jelent meg az utolsó Note modell is, ezután a Galaxy S széria legerősebb változatai kapták meg az érintőtoll-támogatást.
Az új évtizedre nagy újdonságokkal készült a gyártó. Egyrészt az S20 Ultra modell 120 Hz-es képfrissítésű kijelzőt kapott, amivel az animációk, valamint az ujjmozdulatok követése vált minden korábbinál gyorsabbá és simábbá. A kamerás opciók között megjelent a 10x optikai zoom, tehát a valódi fényképezőgépek nagyítós lencséihez hasonlóan úgy tudtunk ráközelíteni távolabb levő célpontokra, hogy ettől a kész fotón nem jelent meg digitális torzítás.
Az S21 család a szokásos hardveres ráncfelvarrások mellett az S21 Ultra képében boltokba küldte azt a telefont, amelyben a szakértők egy része szerint a világ eddigi legjobb mobilos kamera-rendszere dolgozik - többen az azóta megjelenő készülékek képességeit is ehhez viszonyítják. Az S22 sorozatban jelent meg az S22 Ultra, amely a Note család első igazi utódja, hiszen itt már a készülék belsejében tárolhattuk az S-Pen érintőtollat. A 108 megapixeles kamera hihetetlenül megnövelte a maximális képfelbontást, a Gorilla Glass Victus védelem pedig a korábbiaknál is nagyobb védelmet nyújtott a kijelző számára az ütődések, karcok ellen.
A legújabb modellek: S23 és S24 a Yettel kínálatában is!
A piacon jelenleg a tavalyi és idei csúcsmodellek számítanak igazán divatosnak. A 2023-as sorozatban már három készüléktípust mutattak be, az S23 és S23 Plus az év legerősebb hardveres motorját kapta, utóbbiban megjelent a 45W gyorstöltés. Itt már nem csak a legerősebb modell kiváltsága az optikai zoom, hiszen a két alapmodellbe is 3x zoomos telefotó-kamerákat építettek az 50 megapixeles egység mellé, valamint egy 12 megapixeles ultraszéles lencse szolgál a tájképek megörökítésére. Az S23 Ultra maradt a 10x zoomnál, de a főkamera már akár a hihetetlen, 200 megapixeles felbontást is tudja.
Idén ismét újított a Samsung, ezúttal főleg a Galaxy mobilok szoftveres motorján. Az S24, S24 Plus és S24 Ultra modellek több funkcióját is mesterséges intelligencia támogatja, többek között segít az elkészített fotókról utólag eltávolítani nem kívánt elemeket és kijavítani az apróbb hibákat. Az S24 Ultra a csúcsmodellek csúcsa, titánium készülékházával és érintőtollával már külsőre is lenyűgöző, a zoomos kamerája pedig 10-ről 50 megapixelesre nőtt.
Teljes kínálat A-tól Z-ig
Természetesen a csúcsmodellek mellett a Samsung mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy elérhető árszinten is minél többet tudó mobilokkal jelentkezzen. Jelenleg három betűjelet különböztethetünk meg, a csúcsmodellek a már említett S szériában jelennek meg, a belépő és középkategória pedig az A jelű készülékek polcain keresendő. Érdemes megnézni, hogy az A sorozat nagyobb tagjai már-már azt a szintet képviselik, mint az előző év S-es mobiljai, tehát ha nem szeretnénk sok pénzt költeni mobilra, de csúcsközeli élményre vágyunk, akár úgy is taktikázhatunk, hogy az elérhető legjobb Galaxy A modellt választva az előző S-hez hasonló szintet kapunk.
Emellett ne feledkezzünk el az elmúlt évek egyik új divatjáról sem: ezek a hajlítható kijelzős mobilok, melyek a Samsungnál a Z sorozatban találhatók és idén már a hatodik generációnál tartanak.
A cég volt az egyik első, amely a piacon olyan készülékekkel jelent meg, amelyeket már ki- és be lehetett hajtogatni, méghozzá a kijelzővel együtt. Ez a technológia már az ötödik generációnál tart és kétféle formában érhető el. A Galaxy Z Fold6 esetében egy hagyományos, hosszúkás telefon-forma az alap, amelyet könyvszerűen, a hosszanti oldala mentén nyithatunk szét, így egy 7,6 hüvelykes megjelenítőt kapunk, amely már tablet méretű, sokfunkciós eszközzé változtatja a telefont. Összehajtva pedig a külső kijelző is 6,2 hüvelykes, amelyet egy hagyományos mobilhoz hasonlóan kezelhetünk.
A Galaxy Z Flip6 a másik irányban, a kijelző közepén csukható össze, tehát itt az elv inkább az volt, hogy kinyitva legyen normál méretű telefonunk, míg összehajtva egy púderdoboznyi méretű, bármilyen zsebbe beférő igazi divatkiegészítővé váljon, amin még mindig találunk egy 3,2 hüvelykes kis kijelzőt.
A Samsung mobilok jövője
Jól látható, hogy a Samsung minden évben előrukkol valami olyan újdonsággal, frissítéssel, amely túlszárnyalja az előző évi modelleket. Ma már könnyen eldönthető, hogy a három kategória készülékeiből melyiket választjuk az alapján, mennyit szeretnénk rá költeni és milyen funkciókra van szükségünk. Az elérhető árú A sorozattól a csúcsmodell S-en át a kísérleti, sokfunkciós, hajtogatós Z modellekig bőven válogathatunk az ajánlatok közül.
A jövő pedig természetesen csak találgatás, hiszen a Samsung az aktuális újdonságok megjelenéséig igyekszik szigorúan őrizni a terveit. Rövidebb távon a szakértők a jelenlegi sorozatok egyre erősebb hardverrel, a mostaninál is okosabb kamerákkal, és mind sokrétűbb MI-funkciókkal felszerelt frissítéseit várják, de érdekes hírek érkeznek teljesen meglepő irányokról is. Sajtóinformációk szerint ugyanis a Samsung olyan mobilokkal próbálkozik, amelyek teljesen szakítanak a lassan két évtizedes, appokra épülő operációs rendszer használatával. A kísérletek arra irányulnak, hogy a mesterséges intelligencia, valamint a generatív, öntanuló rendszerek segítségével teljesen átalakuljon a telefonok kezelése. Eszerint a jövő mobiljában már nem lesznek külön ikonok és alkalmazások, hanem egy beszéd- és gesztusfelismerő asszisztens szolgál első számú kontaktként. Ennek elég megmondanunk, mit szeretnénk, és elindítja azokat a folyamatokat, amik ehhez szükségesek, akár többféle funkciót összekapcsolva. Jó kérdés persze, mikor lesz ebből boltokban kapható, sorozatgyártott változat, de a fejlesztési irány ígéretes, és a 2000-es évek második fele óta a legnagyobb újítás lehet a mobiliparban. Szeretettel várjuk!
Szerző:
Bátky Zoltán
informatikai és távközlési szakújságíró, szerkesztő