Zene a mobilon: tippek a legjobb streaming élményhez

A fizikai hanghordozók ideje ugyan nem járt le teljesen, de ma már inkább csak a gyűjtők vásárolnak lemezeket. A 90-es években az mp3 csinált forradalmat, az elmúlt években pedig a streaming vált mindenhatóvá. De mit is jelent ez, miért jó, hogyan válasszuk a nekünk legjobb szolgáltatást és hogyan állítsuk be a legjobb zene-élmény eléréséhez? 

Hangtörténelem a barázdáktól az online zenetárig 

Az elmúlt néhány évtized alatt megváltoztak a zenehallgatás módszerei. A 90-es évekig valamilyen fizikai adathordozón, tehát vinyl, vagy hibásan elterjedt általánosítással "bakelit" hanglemezeken, kazettákon, később CD-ken vásárolhattuk meg a kedvenc előadóink dalait, majd a digitális technológiák fejlődésével megjelentek a viszonylag kis méretűre tömöríthető, ezáltal könnyen cserélgethető mp3 fájlok. 

Ez annak idején kicsit meg is reccsentette a zeneipart, hiszen amíg korábban az adathordozó miatt kötelező volt valóban "birtokolni" az albumokat, az egyetlen opció pedig a jelentős minőségromlással járó kazettamásolgatás volt, az egyre gyorsabb interneten villámgyorsan elindult az mp3 formátumú zenék illegális terjesztése. A zenehallgatóknak ez egyfajta új, digitális vadnyugat volt, hiszen kis utánjárással bármit megtaláltak és letöltöttek, épp csak a zenészek, előadók, zeneszerzők és szövegírók bevétele apadt hirtelen nulla-közelire. A digitális kalózmásokatok az akkori alacsony sávszélességekkel összefüggő erős tömörítés miatt még nem voltak tökéletes kópiák, ám a megnyúlt szalagoktól nyávogó, sokadik másolástól sziszegő kazettáknál sokkal jobbnak számítottak. Ez aztán pár évtized alatt tönkre is tette a lemezpiacot, hiszen a zenekarok és előadók egyre kevesebb hanghordozót értékesíthettek – elég volt egyet megvennie valakinek, digitalizálnia, majd feltenni a fájlokat valamilyen netes szolgáltatásra, és máris az egész világ elérhette. 

A zeneipar résztvevői először megpróbálták valahogy utolérni az új divatot, és fizetős digitális letöltésekkel próbálkoztak, de ugyebár ki fizetne azért, amit ingyen is elér? A hallgatók többsége nem igazán értette meg, hogy egy lemez megvásárlásakor nem feltétlenül a hanghordozóért fizet, hanem a szellemi tartalomért, a dalok megírásáért, a stúdióköltségekért és sok más nem kézzelfogható dologért. Jó ideig úgy tűnt, a digitális fájlcserével be is fellegzett a legális zeneterjesztésnek, míg aztán az egyre gyorsabb internet és a mindenhol elérhető mobilnet révén meg nem jelentek az első streaming-szolgáltatók, és ezzel a helyzet, ha nem is oldódott meg, de valamelyest ismét jó irányba billent.

Mi is az a streaming és mire jó? 

Online streamingnek nevezünk minden olyan folyamatot, amikor valamilyen tartalmat (leginkább zenét, filmet, videót) úgy hallgatunk vagy nézünk, hogy az nem a saját eszközeinken tárolódik. Nincs szükség tehát letöltött filmekre, CD-n behelyezett albumokra vagy mp3 formátumú zenékre a számítógépen vagy a telefonon: az audó streaming esetén a zenefájlok a szolgáltató távoli szerverein helyezkednek el, és lejátszáskor ezeket közvetíti a streaming app vagy a böngészős felület a hangszóróinkra, fülhallgatónkba. 

Ez a fogyasztónak leginkább azért hasznos, mert így nem kell többé felhalmozni és "birtokolni" egy hatalmas lemeztárat, ehelyett az előfizetésünk időtartamára kis túlzással az egész világon megjelent összes hivatalos kiadványt elérhetjük. A legtöbb szolgáltatás havidíjas, de világszerte kísérleteznek olyan megoldásokkal is, amelyek valamilyen megszorítás (például időközönként betoldott reklámok, esetleg gyengébb hangminőség) mellett ingyen is kipróbálhatók. 

A legnépszerűbb zenei streaming szolgáltatások

Spotify

A 2006-ban, Svédországban alapított platformon már 350 milliónál is több aktív felhasználó hallgat zenét világszerte. A zenei katalógusban szinte minden valaha kiadott, még ma is jogutóddal rendelkező dal és album megtalálható, de zenék mellett többek között podcasteket is tartalmaz. Reklámokkal megtűzdelt, csak online lejátszást támogató ingyenes verziója is van, a különféle előfizetési módok pedig olyan extrákat is kínálnak, mint a letölthető és offline is hallgatható dalok, a dalok közötti ugrás és a kiemelten magas hangminőség. 

Amazon Music 

Ahogy az egykori online kereskedelmi cég mindentudó óriássá nőtt, ma már webes játékboltja, film- és zenestreaming szolgáltatója is van egy sor más tevékenység mellett. Az Amazon Music is kínál ingyenes hozzáférést, de a reklámok mellett itt a katalógusnak nem minden része érhető el. 

Apple Music 

Az egykori iTunes szellemi jogutódjaként ma már az Apple Music is a fentiekhez hasonló szolgáltatásokat kínál. Emellett egy online rádióállomást is elérhetünk élő műsorokkal, exkluzív interjúkkal. Az Apple platformja teljesen integrálódott a cég ökoszisztémájával, tehát az előfizetésünket korlátlanul használhatjuk minden eszközünkön. Ingyenes változat itt nincs, a havidíjért viszont akár veszteségmentes hangminőség, offline zenehallgatás és természetesen reklámmentesség jár. 

Deezer 

A francia vállalat gyorsan feltörekvő szereplője lett a zenestreaming-piacnak, jelenleg több mint 70 millió dalt találunk a katalógusban. Az ingyenes változat nem minden országban érhető el, de ahol igen, a szokásos reklámokkal tarkított lejátszást biztosítja, a fizetősben pedig magas hangminőség, valamint személyre szabott ajánlórendszer az extra. 

Tidal 

Bár az online zenehallgatásnál sok szereplő azzal lett sikeres, hogy valamilyen tömörített hangformátummal dolgozik, ezáltal gyengébb netkapcsolat mellett sem szakadozik a lejátszás és a korlátos adatkeretet sem terheli annyira a műélvezet, a Tidal épp ellenkező formát vezetett be. Itt a prémium hangminőségen van a hangsúly, beleértve a veszteségmentes FLAC formátum támogatását. A Tidal Masters opcióban pedig a felhasználók MQA (Master Quality Authenticated) technológiával tömörített zenét hallgathatnak, amely akár 24 bit/192 kHz minőségben is elérhető, és így a hifisták paradicsoma. 

YouTube Music 

A Google részéről érthető lépés volt, hogy a YouTube videószolgáltatásból egy oldalhajtással kinövesztették saját zenei streamingjüket. Eleve azt mutatják a különféle statisztikák, hogy sokan hallgatnak zenét YouTube-on, ezért az ottani zenei adatbázist is felhasználva elkészült az audió változat is. Az előfizetés fejében hatalmas zenei katalógust lehet elérni, és ahol elérhető az adott dalhoz hivatalos videóklip, könnyen átválthatunk rá. 

Hangminőség, adathasználat és kínálat: mire figyeljünk a streaming során? 

Egyrészt már a kiválasztás előtt érdemes jól körülnézni. Alapigazság, hogy a legnagyobb szolgáltatók esetében a hivatalosan hiadott vagy jogkezelt zenék nagy százaléka mindegyik platformon ugyanúgy elérhető, ez alól csak a valamelyik szolgáltatóval exkluzív szerződésben állók képeznek kivételt. A választást befolyásolhatják az elérhető hangminőségbeli lehetőségek, az extra szolgáltatások (például az offline zenehallgatás), de kapóra jöhetnek a különféle "családi csomagok" is, amelyekkel egy előfizetés fejében egyszerre többen, több eszközön is hallgathatnak zenét. 

A streaming egyrészt történhet böngészős felületen, vagy pedig az adott szolgáltatás hivatalos mobilalkalmazásában, vagy PC-s szoftvere segítségével. Elég csak bejelentkeznünk egy felhasználónévvel és jelszóval, és onnantól attól függetlenül, hogy épp milyen eszközön vagy a világ melyik pontján hallgatózunk, ugyanúgy megtaláljuk az elmentett kedvenceinket. Az egyes szolgáltatások ma már figyelik azt is, milyen jellegű zenéket hallgatunk, így a kezdőoldalon időről időre felbukkannak ajánlások, új lemezek, friss dalok, de bizonyos platformokon azt is láthatjuk, hogy ismerőseink miket hallgatnak. 

Zenehallgatás közben egy sor változót állíthatunk be a hangminőségtől a hangszínszabályozáson át a zenehallgatási szokásaink megosztásáig. Érdemes azzal is eljátszadozni, hogy megadjuk, milyen környezetben milyen minőség legyen az alapértelmezett - ennek az az alapja, hogy egy jobb minőségű zenefájl nagyobb méretű, ezért ha korlátos adatkeretünk van mobilon, inkább szabályozzuk le, hogy mobilnet használatakor csak alacsony vagy normál minőségben kapjuk a dalokat, míg wifin vagy az otthoni neten a legmagasabb minőség is belefér. 

Az egyes szolgáltatások azt is lehetővé teszik, hogy ne csak az eredeti lemezek sorrendjében hallgassunk zenét, hanem akár személyes lejátszási listákat készítsünk, amelyeket nyilvánossá is tehetünk, hogy ismerőseink, barátaink is hallgathassák, de akár az egész világgal megoszthatjuk kedvenc összeállításainkat.

Mobilon egyrészt az “etikett” része, hogy ne a telefon hangszóróját kihangosítva hallgassunk zenét, de nem csak mások zavarása miatt érdemes fülhallgatóra váltani: az igazi hangminőség már egy elérhető árú füles használatával is komolyan javul. A fül-és feljallgatók, vezetékes vagy Bluetooth headsetek ma már nagy választékban kaphatók, egyes típusok zajcsökkentéssel, hangzásjavító effektekkel, valamint a telefonálásra is használható mikrofonokkal, valamint okos asszisztenst kínáló extrával is megtalálhatók. 

Megnézem a kínálatot

A zene-streaming a zenehallgatás legújabb, teljesen legális, mégis minden szempontból rugalmas, bárhol elérhető módja. Az előfizetési díjakból és reklámbevételekből a zenei kiadók és rajtuk keresztül, vagy akár közvetlenül az előadók, zeneszerzők is részesülnek, a felhasználók pedig akár ingyen, vagy nagyon kedvező havidíjakért milliónyi zeneszám, podcast és egyéb hanganyag között válogathatnak, hogy aztán egyik percben Mozartot, a másikban egy érdekes interjút vagy oktatóanyagot, majd pedig irgalmatlan metált hallgassanak otthon, vízparton, metrón, vagy bárhol a világon. 

Szerző:

Bátky Zoltán
informatikai és távközlési szakújságíró, szerkesztő